Kiskunhalason a szakképzés mintegy 130 éves múltra tekint vissza, ekkor kezdődött a tanoncok tanítása Kiskunhalason. Az iskola önálló gazdasági egységgé azonban csak 1965-ben vált, amikor közvetlenül a Munkaügyi Minisztérium irányítása alá került 618. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet néven. Elsőként egy kézműves iskolát integráltak 1997-ben, majd 1999-ben a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakmunkásképzőt. Ezt követően 2000-ben került megyei önkormányzati fenntartásba, és ezzel együtt Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Garbai Sándor Szakképző Iskolája és Kollégiuma néven működött tovább többcélú, közös igazgatású közoktatási intézményként.
A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat és Kiskunhalas Város Önkormányzatának együttműködése eredményeképpen az intézmény új feladat ellátási helyet kapott Kiskunhalason a Kossuth u. 23. sz. alatt, a volt ÁMK épületében. A körülmények hatására változott az iskola szerkezete, és létrejött a Garbai Sándor Szakközépiskolai Tagintézmény, Garbai Sándor Szakiskolai Intézményegység, valamint Garbai Sándor Fiú- és Lánykollégium.
A fenntartó döntése értelmében 2008. augusztus 1-től az iskola neve Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Vári Szabó István Szakközépiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma névre változott.
2012-ben a fenntartást átvette a magyar állam, ezzel az iskola neve Kiskunhalasi Vári Szabó István Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium elnevezésre változott, ezen időponttól kezdve a fenntartói feladatokat a Bács-Kiskun Megyei Intézményfenntartó Központ látta el
2013. április 1-től 2015. június 30-ig a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ lett a fenntartói feladatokat ellátó szerv.
A Kiskunhalasi Szakképzési Centrum 2015. július 1-től működik, ekkor vált szét az addig egységes szakképző iskola, és jött létre önálló tagintézményi státusszal a Kiskunhalasi Szakképzési Centrum Humán Szakképző Iskolája.
A szakképzés az eltelt hosszú idő alatt a képzés jellegét, szerkezetét illetően sokat változott. A kezdetek a kisinasok írásra, olvasásra tanításáról szóltak, ma már magas színvonalú, széles spektrumú szakgimnáziumi képzésről lehet beszélni, mely nagy feladatot jelent pedagógusnak és diáknak egyaránt. Igyekszünk megfelelő stratégiákat, módszereket kidolgozni, hogy gyorsan és rugalmasan tudjuk kielégíteni a korszerű oktatással kapcsolatos igényeket.
Az iskolánkkal kapcsolatos elvárások egyrészt arra köteleznek bennünket, hogy ápoljuk hagyományainkat, másrészt olyan korszerű, iskolát működtessünk, amely meg tud felelni a 21. századi kihívásoknak is. A hagyományápolás alatt azokat az értékeket értjük, melyek időt állóak, minden nemzedék számára fontosak. A korszerűség pedig elsősorban az innovációt jelenti, ami az iskolát jellemezte és jellemzi: mindenkor megpróbálta a saját útját járni, rendszeresen elébe ment a változásoknak, elsők között vállalkozott szakmai és pedagógiai újításokra. A PHARE, a TAMOP és TIOP valamint az IPA pályázatok aktív részese volt, s ezek mellett számos belső fejlesztést is megvalósított.
A folyamatos megújulás, a módszertani sokszínűség, a szakmai igényesség jellemzi pedagógusaink munkáját, melyet rendszeres önfejlesztéssel érnek el. Az ő tevékenységük is záloga annak, hogy értékessé, naprakésszé, piacképessé váljon az itt megszerzett végzettség.
Iskolánk szellemiségét a demokratikus légkör és a diákok érdekeit figyelembe vevő szemlélet, a szabad véleménynyilvánítás, ugyanakkor a következetes elvárások is jellemzik. Emellett törekszünk arra, hogy tanulóink értsék természeti és társadalmi környezetünk jelenségeit, követni tudják és gyakorolják a demokratikus érdekérvényesítés módjait. Egyik alapvető célunk az, hogy a tanulók eljussanak az érettségi, illetve szakmai vizsgáig, s a vizsgakövetelményeknek sikeresen eleget tegyenek. A felsőfokú tanulmányokra is alkalmas, és ennek érdekében tenni akaró diákokat felkészítjük a továbbtanulásra. A tanulmányi munka mellett fontosnak tartjuk a színvonalas tanórán kívüli elfoglaltságok megszervezését, amelyekkel a különböző életforma tartalmasságára, az emberi értékekre hívjuk fel diákjaink figyelmét. A nevelőmunka lényegét az erkölcsi értékek közvetítése, a nemzeti öntudatra és hazafiasságra nevelés, a nyitottság, a tolerancia, a kreativitás, az önképzés igényének felkeltése jelenti.
A pedagógiai munkát a kiterjedt partnerkapcsolati rendszer is nagy mértékben segítheti. Azt gondoljuk, hogy egy iskola- különösen egy szakképző iskola- nem működhet sikeresen anélkül, hogy be ne ágyazódna a társadalmi-gazdasági környezetébe. A hazai partnerek mellett pedagógiai tevékenységünk színvonalát a külföldi iskolákkal kialakított együttműködés is emeli:
* Legrégebbi partnerünk a Kronach városában lévő Lorenz-Kaim Szakképzési Központ, amely elsősorban pedagógusok és diákok szakmai illetve nyelvi fejlődését szolgálja.
* Közös pályázatírás keretében alakult ki a kapcsolat a belgiumi Syntra West Képzőközponttal, akikkel együttműködve olyan tananyagtartalmak létrehozása történt meg, amelynek Magyarországon egyelőre kevés hagyománya van.
Intézményünket- tevékenységünket elismerve - a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2010-ben „Az év szakképző iskolája” címmel tüntette ki.
Arra törekszünk, hogy hazájukat szerető, magyarságukra büszke, gondolkodó, a világ dolgaira nyitott, a munkaerő piaci igényekhez alkalmazkodni tudó, használható végzettséget szerző fiatalok hagyják el az iskolánkat.
